Tatorján Anna - Ellenálló Képességért Felelős Vezető
EKFV együttműködés folyamata – hogyan zajlik a közös munka?
Az ellenállóképesség (reziliencia) kialakítása nem egyetlen dokumentum elkészítését jelenti, hanem egy strukturált, közös munkafolyamatot. Ebben a cikkben bemutatom, hogyan néz ki a gyakorlatban egy együttműködés egy ellenállóképességért felelős vezetővel (EKFV), a kapcsolatfelvételtől a megvalósításig.
1. Első lépés: személyes helyszíni egyeztetés
A közös munka minden esetben egy személyes találkozóval indul. Ennek célja, hogy átfogó képet kapjak a szervezet működéséről, felépítéséről és a kritikus infrastruktúrákról.
A helyszíni bejárás során:
- megismerem a fő folyamatokat és működési sajátosságokat,
- feltérképezzük a kritikus rendszerelemeket,
- egyeztetünk a vezetővel és a kijelölt kapcsolattartóval.
Ez a lépés biztosítja, hogy a további munka ne elméleti, hanem a valós működésre épüljön.
2. Dokumentumok és folyamatok áttekintése
A következő szakaszban áttekintjük a szervezet meglévő dokumentációját, például:
- üzemeltetési szabályzatok,
- tevékenységleírások,
- belső folyamatleírások.
Ezzel párhuzamosan végigmegyünk az ellenállóképességi terv hatóság által meghatározott struktúráján, amely egységes tematika és fejezetek mentén épül fel.
3. Szakterületek bevonása és feladatok kijelölése
Az ellenállóképességi terv elkészítése több szakterület együttműködését igényli. Közösen meghatározzuk, hogy mely témákért mely szervezeti egységek felelősek (pl. HR, termelés, minőségbiztosítás), és kijelöljük a kapcsolattartókat.
Ezt követően közvetlenül egyeztetek az érintett vezetőkkel, hogy a szükséges információk gyorsan és pontosan rendelkezésre álljanak.
4. Kockázatértékelés – a folyamat alapja
Az ellenállóképességi terv készítését minden esetben megelőzi és kíséri egy részletes kockázatértékelés.
A kockázatértékelés során:
- a hatóság által meghatározott (több mint 90) kockázati tételt vizsgáljuk,
- azonosítjuk a szervezetre jellemző egyedi kockázatokat,
- értékeljük ezek hatását a működésre.
Az eredmény egy kockázati mátrix, amely az ellenállóképességi terv kötelező melléklete, és alapot ad a további intézkedésekhez.
5. Intézkedések és fejlesztési irányok meghatározása
A kockázatok elemzését követően meghatározzuk:
- mely kockázatok bírnak a legnagyobb hatással,
- milyen meglévő intézkedések állnak rendelkezésre,
- hol szükséges fejlesztés vagy új megoldás bevezetése.
A cél minden esetben olyan megoldások kialakítása, amelyek a gyakorlatban is működnek.
6. Már meglévő tervek felülvizsgálata
6. Már meglévő tervek felülvizsgálata
Gyakori, hogy a szervezet már rendelkezik ellenállóképességi tervvel, de az még nem került jóváhagyásra. Ilyenkor az együttműködés a meglévő dokumentum részletes áttekintésével kezdődik.
Megvizsgáljuk:
- megfelel-e a hatósági elvárásoknak,
- mennyire tükrözi a valós működést,
- milyen módosításokra van szükség a jóváhagyáshoz.
7. Közös munka, közös eredmény
Fontos kiemelni, hogy az ellenállóképességi rendszer kialakítása minden esetben közös munka. A szervezet ismeri a saját működését, folyamatait és belső szabályait, míg az EKFV a szakmai keretrendszert és tapasztalatot hozza.
E kettő együtt biztosítja, hogy a végeredmény ne csak egy dokumentum legyen, hanem egy valóban működő rendszer.
Összegzés
Az EKFV együttműködés egy strukturált, lépésről lépésre felépített folyamat, amelynek célja a szervezet működőképességének biztosítása rendkívüli helyzetekben is.
A hangsúly nem a papíron létező megfelelésen, hanem a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokon van.
Vegye fel velem a kapcsolatot!
Működési terület: országosan, személyes és online egyeztetéssel
Ha kérdése van, vagy szeretne tájékozódni a szervezetét érintő kötelezettségekről,
vegye fel velem a kapcsolatot bizalommal!
